Kerékpáros Példamutató Országjárás KPO Blog 12. nap
Kerékpáros Példamutató Országjárás KPO Blog 12. nap
KPO BLOG: 12. NAP (2011. április 15., péntek)
Start: Miskolc, 09:30
Állomások: Lillafüred, Nagymező
Cél: Eger
Tekeréssel töltött idő: 5 óra 31 perc
Megtett út: 82,2 km
Átlagsebesség: 14,8 km/óra
Maximális sebesség: 45,8 km/óra (lefelé a Bükkben, 2 fokban - majd' szétfagytam)
Csütörtökön a nagypapám, mindenki Imre bácsija, kórházba került. A kertben dolgozott, babot vetett, rosszul lett, még átment a szomszédba, mentőt hívtak. A kórházban elveszítette az eszmélelét, lélegeztetőgépre kötötték. Ma reggel fél hétkor örökre elment. 87 éves volt, mindig egészséges, talpig becsületes, szorgalmas, vidám ember. Sosem dohányzott, jogsija nem volt, mindenhová kerékpárral járt. Gyerekkorunkban sokat versenyeztünk vele biciklin, mindig benne volt a mókában! A KPO mai napja az Ő emlékére szól. Lejjebb még újra elbúcsúzom tőle.
Isten Veled, Papa, nagyon szerettünk, sosem felejtünk el!!!

Tegnap ugye késő este értem Miskolcra, ahol az Egyetem egyik kollégiumában aludtam. Reggel innen indultam tovább, de az eredeti terven változtattam, nem volt kedvem autók között menni, ezért a Miskolc-Ózd-Eger útvonal helyett inkább a Bükk-hegységbe indultam el.

Ez még Miskolc, Kossuth-szobor, a szerelő fotózott, köszi!

Szintén Miskolc, Deák Ferenccel.

És még egy templom Miskolcról.

Hoppácsak, a KPO bevette a Diósgyőri Várat is.

Majdnem bevette, a várhídig jutottunk.

Lillafüred, a Hámori-tó.

Húzós szerpentineken tekertem felfelé a légsúlyú, alig 40-45 kilós bicajomat!

Itt pedig letértem az útról, és egy erdészeti betonúton elindultam felfelé még durvább emelkedőkön. De itt már csak a madarak énekét hallgattam, nem voltak autók, sem emberek.

Ez egyébként ajánlott kerékpáros túraútvonal, mint ahogy a kép is mutatja.
Nos, ekkor hívott a bátyám a szomorú hírrel: "Papa örökre elment."

Drága Nagyapám dolgos és szerény ember volt. Mindig azt mondta: "Fiam, csak dolog legyék!" A munka éltette, sosem lustálkodott.
A szüleim, a bátyám és én nagyon sokat dolgoztunk vele és Nagymamámmal a kertben, mindenféle kerti munkát, a kapálástól a metszésig, az ásástól a szüretig.
A kitartást, az erőbeosztást, a munka iránti lelkesedést tanította meg nekünk.
87 évesen, szenvedés nélkül, egyik pillanatról a másikra szólította magához az Úr. Délben még a kertben dolgozott, amit ott elvetett, azt majd mi fogjuk megenni.
És amit Ő megtanított nekünk, amiben Ő példát mutatott, azt fogjuk mi is továbbadni.
Kedves Papa, nyugodj békében, köszönjük, amit értünk tettél!!!
Most nagyon szívesen hazamennék a szüleimhez, hogy vigasztaljam őket, erőt adjak nekik, de nekem most a KPO a feladatom. Papa is azt szeretné, ha befejezném, amit elkezdtem. Így van, Papa, végigtekerem a maradék 1200 km-t is, mert tudom, hogy büszke vagy rám!

Mintha a Sors tudta volna, hol jár az agyam, a 44-es áldozatok katonai síremléke mellett vezetett az utam...

A Bükk csodálatos víznyelői nyelték a könnyeimet...

Itt fent, 700-800 méteren azért még nem zöldül a rét - elég hideg volt fent, 3-4 fok.

Itt kellett letérnem balra a Nagymező felé.

Ez pedig már a Nagymező, azaz a Bükk-fennsík.

Egy óriási rét a hegy tetején, ahol tavasztól őszig lovak legelésznek.

Na még egy panoráma, majd nyáron is jövök, akkor majd minden zöld lesz!

Lefelé már könnyű volt: kb. 20 km-t gurultam 30-40 km/órával - király volt!

Hamar leértem Felsőtárkányba, ez itt a tó a mélyzöld színével.

Viszlát, Bükk, holnap már a Mátrában leszek!

És megérkeztem Egerbe, íme a Bazilika.

A Dobó tér, a Dobó-szoborral, a háttérben az Egri Vár.

Hazánk egyik legnagyobb és legszebb barokk temploma.

Panoráma a vár mellől Egerre.

Ma este a
Szent István Hotelben alszok, ami Egerben a hegyen 5 épületből áll, melyeket alagútrendszer köt össze - majd nézd meg a weboldalukat, és ha erre kirándulsz, szállj meg náluk.
Már vártak és nagy szeretettel fogadtak, kaptam egy szép szobát hatalmas franciaággyal.
Úsztam egy kicsit, vettem egy pezsgőfürdőt és 5 perc szaunát.
Majd elkezdtem írni a blogot, de lassan éjszaka 11, úgyhogy nyomás aludni! :)